Szerző: Csidei Krisztina, 2021
a körforgásos gazdaság modellje a Master Good cégcsoportnál
A családi cégek lényeges jellemzője a gyors reagálás és a dinamikus változás képessége. Egy PWC tanulmány szerint a családi vállalatokat jelenleg leginkább három téma foglalkoztatja: a vállalkozásból nagyvállalattá válás folyamata, a digitalizáció és a fenntarthatóság. De vajon üzleti szempontból is megéri fenntartható vállalattá válni? Kiváló példa erre a Master Good Cégcsoport körforgásos gazdasági modellje, melyet Bárány László alapító tulajdonos mutatott be a 26. K&H Családi Vállalatok Klubján a Marriott Hotelben november 10-én.
Bárány László a rendszerváltásig egy baromfi cégnél dolgozott, ahonnan 1988-ban távozott és elindította magánvállalkozását akkor még Baromfi – Coop néven. Kezdettől fogva integrációban gondolkodott. Vállalkozása organikusan növekedett és ez a folyamatos növekedés ma is tart. Eleinte a baromfitenyésztés, keltetés- és hízlalás volt a fő profiljuk, mely később takarmánykeveréssel és gabonanövények termesztésével is kiegészült. Ez a gyakorlat nem újszerű, sok ötletet adaptáltak a már működő európai integrációktól. Céljuk, hogy az átvett ötleteket sikeresen integrálják saját rendszerükbe.
2004-ben több baromfifeldolgozó is tönkrement – köztük a Hajdú BÉT -, melynek csirke feldolgozóját felvásárolták, így léptek be – Master Good néven – az élelmiszerpiacra. A 2007- 08-as években fiai Európát bejárva úgy érezték, hogy családi cégük változtatásokra szorul a hatékonyabbá és életképesebbé válás érdekében. Akkori üzemükben 6000 csirkét vágtak le óránként, amely elmaradt a 10- 12.000 db/órás nyugat-európai hasonló, de már két műszakban működő cégektől. Egy megoldás maradt a versenyképesség növelésére: a növekedés, felzárkózás. Ma 2 műszakban és heti 6 napban hetente 1.560.000 csirkét vágnak és a keletkező vágási melléktermékeket 100 % -ban feldolgozzák.
Körforgásos gazdaságuk egyik pillére: az agrár termelés és termeltetés. Ezen belül a gabona integráció, a tápgyártás, a baromfitenyésztés- és keltetés, a csirkehízlalás, az alomgyártás és az istállótrágyák feldolgozása. A második pillér: a feldolgozás és élelmiszeripar. Ide tartozik a csirke vágás- és feldolgozás, a tovább feldolgozás, készítménygyártás, és a vágóüzemi melléktermékek feldolgozása. Az önállóan üzemelő 18 hektáros naperőműpark a cégcsoport éves villamos energia igényének 30 % -át biztosítja. A felsorolt tevékenységek teljesítménye számokban is jól kifejezhető:
40.000 hektáron integrált partnerekkel 236.000 tonna takarmányalapanyagot termeltetnek évente. A feldolgozott, fermentált szerves baromfitrágyát visszajuttatják a földekre. Az egyoldalú műtrágyázást kiváltva, így akadályozzák meg a talajok elsavasodását és erősítik a talaj életet.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy 1 tonna pétisó előállításához 184 m3 gáz szükséges, ezzel szemben a Baromfi – Coop 1 tonna szerves trágya (Bio-Fer) előállításához csak 26 m3 gázt használ fel. Évente 63000 tonna Bio-Fer trágyát gyártanak, ami tiszta szerves kötésben megjelenő nitrogén, foszfor, kálium és kalcium forrás. Ezen kívül olyan nyomelemeket (kén, vas, mangán, cink, szelén) is tartalmaz, melyek szükségesek a növények növekedéséhez. A csirkéket – a tápon keresztül – ezekkel a nyomelemekkel is táplálják, s ez később nagy mennyiségben visszakerül a trágyába. A granulált trágyák több mint 70 % szervesanyagot, valamint hasznos baktériumokat és gombákat is tartalmaznak.
A 660 ezer db tojó tyúkjuk 109 millió tojást tojik, melyből 82 millió csibe kel ki évente. A keltetői melléktermék egyik értékes eleme az 500 tonna tojáshéj. Ez kitűnő mész forrás, melyre a gyógyszeriparnak nagy szüksége van. A 410 tonna terméketlen (kilámpázott) tojás pedig kiváló pet food alapanyag. A boltokban kapható kutya- és macskaszalámik nagy részét a Master Good gyártja.
Évente jelenleg 71 millió csirkét vágnak, melyből 2 millió csirke szabadtartáson nevelkedik. Ez a maximum kapacitás, melyre egy vágóüzem képes egy helyen, évente. A csirke hízlalás mellékterméke az istállótrágya. Az évente termelődő 63.000 tonna baromfi trágyából jelenleg 32 ezer tonnát feldolgoznak, 27 ezer tonnát pedig értékesítenek.
Az innováció náluk úgy kezdődik, hogy szembe jön velük egy probléma, melyre megoldást szeretnének találni. Az összegyűjtött információkat puzzle-ként összerakják és megvizsgálják, melyik kompatibilis a rendszerükkel. A trágya feldolgozásánál egy japán fermentációs módszert választottak. A baromfitrágyát fermentálást követően adalékanyagokkal egészítik ki, melyek a növények számára szükségesek, így speciális trágyákat gyártanak kalászos gabonák, zöldségek és gyümölcsök termesztéséhez és főleg bio minősítésű gazdaságoknak.
Alomgyártásukhoz a technológiai rendszert másfél évig építették, mely most háromszorosára bővül. A csirke almon kívül gyártanak macskaalmot, de Németországba már versenylovak számára is szállítanak alomanyagot. A szalmát portalanítás után hőkezeléssel sterilizálják. Az így keletkezett pellet előnye, hogy a steril alomanyagban felnevelt csirkéket nem kell antibiotikummal kezelni. A tiszta, steril környezetben növekvő csirkéket a McDonald’s is nagyra értékeli, az európai McDonald’s-ok csirke hús mennyiségének 25%-a ugyanis a Master Good-tól származik.
A standard minőséget az Európában egyedülálló körforgásos gazdaságuk biztosítja: állandó minőségű az alapanyag, a takarmány, az élőcsirke és a csirkehús is.
A csirkék vágása és feldolgozása során (71 millió db csirke, 158.000 tonna vágott súly évente!) keletkező vért, tollat és zsigereket a pet food üzem és az állati fehérje feldolgozó üzem hasznosítja.
A tovább feldolgozás során készülnek panírozott termékek a McDonald’s számára, a kényelmi késztermékek 98 % -ban pedig az angol Tesco áruházláncnak. A Sága felvásárlásával a húskészítmények (virsli, sonka) a magyar fogyasztók asztalára kerül. A tovább feldolgozás során keletkező melléktermékeket is az Állatifehérje Feldolgozó Üzem hasznosítja Kisvárdán.
Az állati fehérje feldolgozás során a csirketollból toll -liszt, a zsigerekből, fejből és lábból baromfizsír és baromfi- liszt készül. A baromfi zsírt nagy tisztaságú alapanyagként a kozmetikai ipar hasznosítja a kézkrémek gyártására, míg a Mars és a Nestlé pet food gyárai a baromfi – lisztet és toll- lisztet vásárolják fel. A nagy fehérje tartalom miatti gyors romlás elkerülése érdekében az állati fehérjéket azonnal feldolgozzák. Értékteremtő- és érték visszaforgató megoldás ez, mely szinte valamennyi európai baromfeldolgozó üzemből hiányzik. Természetesen hiányzik ennek a tevékenységnek a profit tartalma is.
A naperőműparkokban 10,5 MWh áramot állítanak elő évente, mely 4725 tonna CO2 megtakarítást jelent éves viszonylatban. A teljes éves áramfogyasztásuk egyharmadát fedik le a napelemparkok.
A cégcsoport árbevétele a 2018. évi 84 mrd forintról ebben az évben 139 mrd forintra növekszik. A tevékenységek EBITDA termelése 11- 12 % között mozgott az elmúlt években. Ebben az évben melléktermékek feldolgozásából és értékesítéséből származó bevétel aránya 3 % -ról – 8 % ra növekszik. Ugyanakkor ezen üzletágak EBITDA termelése 38- 41 % között mozog.
Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a mértéktelen növekedés nem egyenlő a fejlődéssel. Az elmúlt 60-70 évben gátlástalanul használt olcsó nyersanyagok és energiahordozók már nem állnak rendelkezésre és nem is reprodukálhatóak. A 21. század új versenyhelyzetet teremtett és meghirdette az erőforrásokkal való takarékoskodást is. Akik nem váltanak, versenyhátrányban lesznek. Felértékelődött a kreatív tudás és a jó minőségű információ. Tovább folytatódik a verseny azokért a vevőkért, akik saját személyre szabott igényeik kielégítésére törekszenek. Az ilyen típusú termékek és szolgáltatások sokkal nagyobb profittal értékesíthetőek. A körforgásos gazdaság egy a lehetséges jó megoldások közül, a bolygónk védelme érdekében.