tudástár

A vásárlók, a szabályozók és a befektetők egyaránt nyomás alatt tartják a cégeket annak érdekében, hogy mihamarabb térjenek át kevésbé környezetszennyező és fenntartható működésre.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) megkongatta a vészharangot, a szervezet legfrissebb, éghajlatváltozást vizsgáló felmérése szerint az évszázad végére akár 3 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet a Földön. Az év első felében mért széndioxid-kibocsátás ugyanis 1,2 százalékkal túllépte a 2019 ugyanezen időszakában mért szintet. A globális felmelegedés mindent és mindenkit érint, különösen igaz ez az agráriumra és a fiatal szakemberekre.

“Jelenleg a Magyarországon felhasznált energia negyede származik itthonról, a megújulókra való átállással viszont 2050-re ez 76%-ra növekedhet. Mindez nemhogy nem csökkenti a GDP-t, hanem éves szinten 2-2,5%-kal növelheti annak növekedési ütemét, illetve további 80-100 ezer munkahelyet adhat hozzá a gazdasághoz” – mondta Békés Márton, a McKinsey&Company Associate Partnere a Sustainable World 2022 konferencia délutáni szekciója során tartott előadásában. A szekcióban a fenntarthatósági stratégiáról, illetve a klímacélok kialakításának paradigmaváltásáról is szó volt.

A magyar vállalatvezetők zöme fontosnak tartja a környezeti fenntarthatóság követelményét – de csak kevesen tesznek is érte eleget. Általában akkor foglalkoznak a környezeti problémák megoldásával, ha az közvetlen működési haszonnal is jár. A legnagyobb cégek kiemelten kezelik a fenntarthatósági stratégiát és szívesen beszélnek is róla. A magyar cégvezetők ötöde azonban még megkérdőjelezi, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység eredménye lenne. Először készült átfogó felmérés a hazai közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról, amellyel útjára indult a K&H fenntarthatósági index. A főindex 38 pontos értéket ért el, ami a skála terjedelmét figyelembe véve a közepesnél gyengébb értéknek felel meg.

A dekarbonizáció, vagyis a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése Magyarország esetében 2050-ig várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további tőkeberuházást igényel; a költségigény számottevő, de a kedvező gazdasági hatások miatt pozitív megtérülést eredményez – ez a legfontosabb megállapítása a McKinsey Klímasemleges Magyarország – Úton a sikeres dekarbonizáció felé című elemzésének. Az adatokkal részletesen alátámasztott összeállítás egyértelmű igennel felel arra a kérdésre, elérhető-e az évszázad közepére a kitűzött klímacél, és azt is világossá teszi, hogy a magyar gazdaság, illetve társadalom számára pénzügyileg is előnyösebb a klímabarát fordulat végigvitele, mint ha felkészületlenül nézünk szembe a közelítő klímaválsággal.

Elkészült az IPCC 3. munkacsoportjának jelentése. 8 évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. 2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait – írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Az Alteo Csoport kapta az idei Deloitte Zöld Béka Díjat, a Sole Mizoé a különdíj. A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál. A pályázatra beérkezett jelentéseket egy 10 tagú, független szakértői zsűri értékelte előre meghatározott kritérium- és pontrendszer alapján. A Legjobb Fenntarthatósági Jelentés Díjat az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. jelentése, míg az első legjobb jelentésnek járó különdíjat a Sole-Mizo Zrt. nyerte.

Miközben egyre több piaci szereplőnek okoz nehézséget az egekbe szökött energiaárak mellett a működéséhez szükséges energiamennyiség beszerzése, addig az állami ösztönző programok már nem tudnak valós üzleti haszonnal kecsegtető alternatívát nyújtani az erőművek fejlesztőinek. A megoldást a szabadpiacon való áramértékesítés adhatja – nem mindegy azonban, hogy mik ennek a finanszírozó bankok által befogadható jogi keretei.

Mi a közös abban, ha azokat a statisztikákat tesszük egymás mellé, hogy pl. a magyar feldolgozócégek a hazai CO2 kibocsájtás 30%-át adják, vagy hogy a magyarországi vállalkozások több, mint felében egyetlen női vezető sincs, illetve, hogy a cégek 28%-a még az 5 éves kort sem éli meg? Bármennyire is meglepő, de a fenntarthatóság.

az energetika egyre több fenntarthatósági lehetőséget kínál, ami üzleti előnyt jelent, a két trendet integráló stratégia pedig sikerre vezethet minden vállalatot

Szerző: EY Magyarország, 2021 Eredeti cikk: https://www.ey.com/hu_hu/strategy-transactions/miert-beszel-mindenki-az-esg-rol--- Újra pezseg a tranzakciós piac, és a befektetések során idehaza is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági...

Egyre több vállalat foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, azonban az erről szóló beszámolók még mindig nem elég részletesek – állapítja meg az EY legfrissebb klímakockázati barométere, ami 42 országból több mint 1100 cég pénzügyi jelentését elemezte.

A fenntarthatóság egyre fontosabb téma a gazdasági szereplők számára is. A cégeknek azért is ideje átállni a fenntarthatóbb működésre, hogy a jövőben is akadály nélkül és elérhető áron jussanak finanszírozási forrásokhoz. A K&H üzleti tanácsadóit képzéssel készíti fel arra, hogy segíteni tudják nagyvállalati ügyfeleiket a fenntarthatósági kérdésekben.

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Emiatt a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők. Kelet-Közép-Európában így Magyarországon is, ez a piaci még szegmens gyerekcipőben jár. Vajon miért? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 második felében végzett, a magyar gazdaság meghatározó szektorait lefedő, 10 mélyinterjú és 41 online kérdőív adatait összegző kutatása.

Az ALTEO kutatása szerint a befektetési forma kiválasztásánál a zöldszempontok majdnem annyira fontosok egy vállalat megítélésében, mint az, hogy hogyan bánik a munkavállalóival.

Gyerekcipőben jár a hazai nagyvállalati szektor a fenntarthatóság megvalósításában, de legalábbis hatalmas eltérések figyelhetők meg a cégek között – mutat rá a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás az aktuális helyzetre. Hétből egy cég rendelkezik már...

Ma már szinte nincs is olyan sikeres nagyvállalat, amely ne akarna ügyfeleinek, dolgozóinak is fenntartható értékeket adni. Sőt, a legtöbbször a fenntarthatóság már nem egy különálló célrendszer, hanem szervesen beépül a mindennapi működésbe, üzleti gondolkodásba is –...

A világ tőkepiacai lehetnek a társadalmi változás katalizátorai? Audrey Choi befektetési szakértő szerint a magánszemélyek tulajdonában van az összes világtőkének szinte a fele, ami hatalmat ad nekik ahhoz, hogy változtassanak azzal, hogy olyan vállalatokba fektetnek...