a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
… hangzik el a mondat nehéz sóhajjal kísérve számos visszavonulás előtt álló átadó családi vállalkozótól. “Egyelőre nem merik kitenni a lábukat” – de vajon miért? Ha napirenden a generációváltás, meg tudják-e fogalmazni a maguk számára? És vajon tud-e erről a cég átvételére kijelölt örökös?
A növekedési, cégeladási és cégöröklési helyzetek egyik közös nevezője, hogy egyedül nem lesz képes megoldani őket. Bizonyos feladatokat delegálnia kell. Merje vagy ne merje? Ha belevág, hogyan készülhet fel rá?
A családi vállalatokban nagy a szakadék aközött, amit a külvilág lát, és ami ténylegesen a cégen belül van. Kifelé az egység, az erő, a pénz, a hatalom látszik, a családi név pedig kötelez. A családi rendszeren belül azonban sokszor egy ki nem mondott hatalommegosztás működik, mely szerint “az asszony otthon van, a férfi bent a cégnél”. Így lehetne a családi vállalatok jelentős részét jellemezni, amelyek ma Magyarországon piacvezetők valamilyen szegmensben.
Szinte minden családi vállalkozásnak megvan a saját verziója a ”vasárnapi ebédről”. Gyakran megtörténik, hogy egy alapvetően családi eseményt eltérítenek a céges ügyek és a családtagok hirtelen úgy érzik, mintha egy feszült hangulatú értekezleten lennének.
A családi vállalkozások generációváltásának gyakori esete, amikor a gyerek házastársa veszi át a céget és így a beházasodott trónörökös a vő vagy a meny lesz. Bár a legtöbb család befogadó és családtagoknak tekinti a gyerekek házastársait, a családi vállalkozás utódlásának kérdésében ezzel a közelséggel már mindenki óvatosabb, leginkább a cégvezető szülő(k).
„Jóban vagyok a testvéremmel.” „Ki nem állhatom a testvéremet.” „Nincs kapcsolatom a testvéremmel.” „Nincs testvérem.” Biztosan ismerősek ezek a mondatok.
A testvéri státusz, ahogy a szó eredete is mutatja, azt jelenti, hogy két ember egy testből és egy vérből származik. Ez nem választás kérdése, hanem adottság. Ezt kaptam az élettől, ide születtem, nem volt döntési lehetőségem a tekintetben, hogy lesz-e testvérem vagy sem, és ha igen, mennyi. A testvérség egy családi viszony, amely a családon belül mátrixszerűen meghatározza a kapcsolatokat.
A magyar családi vállalkozások nagy része a rendszerváltást követően jött létre, épp ezért nem meglepő, hogy több ezerre tehető azon cégek száma, ahol a generációváltás kérdése igencsak aktuális. Ennek ellenére sokan halogatják az utódlás és a vagyonról való rendelkezés kérdését, pedig érdemes jó előre eltervezni mindent, különben nem csak az örökösök, de a cég is nehéz helyzetbe kerülhet, ha nincsenek jogi garanciák a vagyon átörökítésével kapcsolatban.
A családi vállalkozás sokak számára egyet jelent a stabilitással és a hagyománnyal. Hajlamosak vagyunk a családi cégek által megtestesített állandóságot és biztonságot természetesnek venni. Napjainkban azonban a családi cégek új valósága átrendező változások sorával késztet minket újra gondolni mindezt.
Minden családi vállalkozásokkal kapcsolatos előadáson, minden tanulmányban és szinte minden magánbeszélgetés során valamilyen formában elhangzik, hogy milyen nehéz családtagokkal egy cégben dolgozni. Valóban nehezebb?
6 olyan tévhit kering a generációváltásról, melyektől érdemes lenne elszakadni – tudtuk meg Dr. Drótos Györgytől, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének vezetőjétől november 20-án a K&H Bank 18. Családi Vállalatok Klubján.
https://www.fbn-h.hu/cikkek/514_tevhitek-a-generaciovaltasrol