a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
Sokan úgy gondolják, hogy a családi tulajdonban álló cégek szükségképpen sereghajtói a digitális transzformációnak. Ez az azonban tévhit, sőt, a családi jelleg akár nehezen kikezdhető előnyt is jelenthet az intelligens technológiák eredményes alkalmazásában.
Alaposan felborzolta a kedélyeket az Országgyűlés által elfogadott nyári adócsomag, amely miatt sokan temették a bizalmi vagyonkezelést. Ugyanakkor a téma ismert specialistája, Antall György, az Apelso Trust Zrt., bizalmi vagyonkezelő és wealth management szolgáltató alapító partnere szerint még mindig érdemes és hasznos bizalmi vagyonkezelést alapítani, ráadásul mint generációváltási eszköz felhasználását az új adószabályozás két újdonsággal is támogatja.
Minden harmadik társas vállalkozást és közel minden negyedik munkavállalót érint ma Magyarországon a generációváltás kérdése – derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb kutatásából. A várható tömeges cégátadások sikere a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt jelentőségű: évente 0,3 százalékos GDP növekményt jelentene a vállalati generációváltások sikeres megvalósulása.
Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője szerint az eszközök tárháza nagyon széles, de nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb kérdés. Sokan ugyanis elsősorban nem a cégük, hanem a családjuk jövőjét szeretnék biztosítani. Az alapítók egy részének persze az a vágya, hogy a cégük örökké éljen, de mindig érdemes feltenni a kérdést, hogy a család szempontjából is ez-e a legjobb megoldás?
Az első generációváltásukra készülő családi cégekben az alapítót követő generáció jellemzően akkor érkezik meg – érdemi hatásra törekedve – a menedzsment működésbe, amikor a cég életciklusa szempontjából már a vállalatépítői képességekre van szükség. Ha a NextGen felsőfokú tanulmányai során menedzsment kurzusokon is részt vett, akkor az ott megszerzett vállalatirányítási elméleti ismeretei arra késztetik, hogy újító kezdeményezésekkel lépjen elő. A gyakorlatorientált Együttműködő Családi Vállalkozás képzésen erről is tanulhatsz a KÜRT Akadémián
A családi cégek a rendszerváltás óta számos válságon sikeresen túljutottak, köszönhetően annak a szemléletmódnak, ami a rövid távú érdekek helyett a hosszú távú tervezést, a kollégák és ügyfelek megtartását, valamint a folyamatos fejlesztéseket helyezi a középpontba. Ennek a generációkon átívelő gondolkodásmódnak az elismerése és megőrzése a gazdaság szempontjából is lényeges. Hetedik alkalommal adták át a K&H családi vállalatok kiválósági díjat azoknak a hazai cégeknek, akik a családi értékek megőrzése mellett kiemelkedő teljesítményt mutatnak hosszú távú stratégia, innováció, sikeres generációváltás és fenntarthatósági programok megvalósításában.
A magyar gazdasági életben aktív vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás idején alapított, többnyire családi tulajdonban lévő gazdasági társaságok alkotják, amelyek esetében a vezetők, illetve tulajdonosok életkora aktuálissá teszi a felkészülést mind a cégutódlást, mind a családi vagyon átörökítését illetően.
A PwC kutatása szerint a Covid-19-világjárvány kettős hatással volt a következő generáció tagjaira a családi vállalkozásban való részvétel szempontjából. Míg az utódok 43%-a elkötelezettebb lett a vállalkozás iránt és jobban bevonódik a cég működésébe mint a pandémia előtt, addig a jelenlegi generáció tagjai nehezebben adják át az irányítást a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. A felmérés arra is rámutat, hogy a mostani generáció tagjainak mindössze fele, az utódoknak viszont közel háromnegyede gondolja úgy, hogy vállalkozásának felelőssége van az éghajlatváltozás és annak következményei elleni küzdelemben.
Szétválaszthatatlanul összefonódik a család és a vállalkozás dimenziója a hazai családi borászatok esetében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem legfrissebb kutatásából. Ez a jelenség jelenthet előnyt és hátrányt is a működésben, de mindenképp dilemmák, kihívások elé állítják a tulajdonosokat. A családi borászatok a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát képviselik – gondolkodásmódjukat, céljaikat és működésüket pedig a kutatás révén közelebbről is megismerhetjük.
A rendszerváltást követően létrehozott cégek tulajdonosai körében elérkezett a pillanat, amikor meg kell tervezniük a hosszú idő alatt felépített cégbirodalmuk jövőjét. Az alapító, és legtöbbször egyben cégvezető azután, hogy hosszú éveket, ha nem az egész életét a vállalkozása felépítésével és működtetésével töltötte, most újabb kihívással találja magát szemben. Amellett, hogy a cég további életének és a céges, valamint a családi vagyon sorsának a megtervezése nehéz feladat, az alkalmazható jogintézmények sokasága és a vonatkozó jogszabályok bonyolultsága is nehezítő körülmény.
“Ahogy a család szervesen növekszik a cég mögött … egyre bonyolultabb a család működése, egyre több érdek keletkezik, ami adott esetben szét tudja feszíteni a családot is, és ez hatással van a cégre is.”
Hogyan van hatással a fent említett családi működés a cégre? Mi az a családi stratégia? Kinek, mikor és vajon miért van szüksége arra, hogy családi stratégiát hozzon létre? Miből áll a családi stratégia folyamata? Ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Ránky Anna, a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján Soós Péterrel, a HOLD Alapkezelő privát bankárával közös beszélgetése során.
Családi és magánvállalkozások legégetőbb problémája jelenleg a cégátörökítés és a hosszútávú vagyontervezés. Kell-e családi stratégia? Van-e jól bevált recept az irányítás átadására? Mik a megvalósítás legjobb jogi eszközei? Erről beszélget Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje és Szabó Levente, a Klart Családi Alkotmány vezetője.
A családi vállalati tanácsadás majdhogynem inkább pszichológiai munka, mint jogi, mondja Ránky Anna, a Klart Legal Ügyvédi Társulás partnere. Szerinte nem kell generációt váltani a sikerért: sok mindent tehetünk azért, hogy egybetartsuk a vagyont akkor is, ha a fiataloknak már közel sem jelent annyit a családi ezüst, mint az apjuknak. Hogy mivel kezdjük? Üljünk le egy asztalhoz!
sikeres generációváltás: legjobb gyakorlatok és példák az Egon Zehnder tanácsadóitól
A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében. Fejlesztések terén is az élen járnak, durván minden harmadik cég fordította árbevételének több mint 10 százalékát ilyen célokra az elmúlt években.
… hangzik el a mondat nehéz sóhajjal kísérve számos visszavonulás előtt álló átadó családi vállalkozótól. “Egyelőre nem merik kitenni a lábukat” – de vajon miért? Ha napirenden a generációváltás, meg tudják-e fogalmazni a maguk számára? És vajon tud-e erről a cég...
A növekedési, cégeladási és cégöröklési helyzetek egyik közös nevezője, hogy egyedül nem lesz képes megoldani őket. Bizonyos feladatokat delegálnia kell. Merje vagy ne merje? Ha belevág, hogyan készülhet fel rá? elolvasom a cikket
A családi vállalatokban nagy a szakadék aközött, amit a külvilág lát, és ami ténylegesen a cégen belül van. Kifelé az egység, az erő, a pénz, a hatalom látszik, a családi név pedig kötelez. A családi rendszeren belül azonban sokszor egy ki nem mondott hatalommegosztás...
Szinte minden családi vállalkozásnak megvan a saját verziója a ”vasárnapi ebédről”. Gyakran megtörténik, hogy egy alapvetően családi eseményt eltérítenek a céges ügyek és a családtagok hirtelen úgy érzik, mintha egy feszült hangulatú értekezleten lennének. elolvasom...
A családi vállalkozások generációváltásának gyakori esete, amikor a gyerek házastársa veszi át a céget és így a beházasodott trónörökös a vő vagy a meny lesz. Bár a legtöbb család befogadó és családtagoknak tekinti a gyerekek házastársait, a családi vállalkozás...