a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője szerint az eszközök tárháza nagyon széles, de nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb kérdés. Sokan ugyanis elsősorban nem a cégük, hanem a családjuk jövőjét szeretnék biztosítani. Az alapítók egy részének persze az a vágya, hogy a cégük örökké éljen, de mindig érdemes feltenni a kérdést, hogy a család szempontjából is ez-e a legjobb megoldás?
Az első generációváltásukra készülő családi cégekben az alapítót követő generáció jellemzően akkor érkezik meg – érdemi hatásra törekedve – a menedzsment működésbe, amikor a cég életciklusa szempontjából már a vállalatépítői képességekre van szükség. Ha a NextGen felsőfokú tanulmányai során menedzsment kurzusokon is részt vett, akkor az ott megszerzett vállalatirányítási elméleti ismeretei arra késztetik, hogy újító kezdeményezésekkel lépjen elő. A gyakorlatorientált Együttműködő Családi Vállalkozás képzésen erről is tanulhatsz a KÜRT Akadémián
A családi cégek a rendszerváltás óta számos válságon sikeresen túljutottak, köszönhetően annak a szemléletmódnak, ami a rövid távú érdekek helyett a hosszú távú tervezést, a kollégák és ügyfelek megtartását, valamint a folyamatos fejlesztéseket helyezi a középpontba. Ennek a generációkon átívelő gondolkodásmódnak az elismerése és megőrzése a gazdaság szempontjából is lényeges. Hetedik alkalommal adták át a K&H családi vállalatok kiválósági díjat azoknak a hazai cégeknek, akik a családi értékek megőrzése mellett kiemelkedő teljesítményt mutatnak hosszú távú stratégia, innováció, sikeres generációváltás és fenntarthatósági programok megvalósításában.
A magyar gazdasági életben aktív vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás idején alapított, többnyire családi tulajdonban lévő gazdasági társaságok alkotják, amelyek esetében a vezetők, illetve tulajdonosok életkora aktuálissá teszi a felkészülést mind a cégutódlást, mind a családi vagyon átörökítését illetően.
A PwC kutatása szerint a Covid-19-világjárvány kettős hatással volt a következő generáció tagjaira a családi vállalkozásban való részvétel szempontjából. Míg az utódok 43%-a elkötelezettebb lett a vállalkozás iránt és jobban bevonódik a cég működésébe mint a pandémia előtt, addig a jelenlegi generáció tagjai nehezebben adják át az irányítást a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. A felmérés arra is rámutat, hogy a mostani generáció tagjainak mindössze fele, az utódoknak viszont közel háromnegyede gondolja úgy, hogy vállalkozásának felelőssége van az éghajlatváltozás és annak következményei elleni küzdelemben.
Szétválaszthatatlanul összefonódik a család és a vállalkozás dimenziója a hazai családi borászatok esetében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem legfrissebb kutatásából. Ez a jelenség jelenthet előnyt és hátrányt is a működésben, de mindenképp dilemmák, kihívások elé állítják a tulajdonosokat. A családi borászatok a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát képviselik – gondolkodásmódjukat, céljaikat és működésüket pedig a kutatás révén közelebbről is megismerhetjük.
A rendszerváltást követően létrehozott cégek tulajdonosai körében elérkezett a pillanat, amikor meg kell tervezniük a hosszú idő alatt felépített cégbirodalmuk jövőjét. Az alapító, és legtöbbször egyben cégvezető azután, hogy hosszú éveket, ha nem az egész életét a vállalkozása felépítésével és működtetésével töltötte, most újabb kihívással találja magát szemben. Amellett, hogy a cég további életének és a céges, valamint a családi vagyon sorsának a megtervezése nehéz feladat, az alkalmazható jogintézmények sokasága és a vonatkozó jogszabályok bonyolultsága is nehezítő körülmény.
“Ahogy a család szervesen növekszik a cég mögött … egyre bonyolultabb a család működése, egyre több érdek keletkezik, ami adott esetben szét tudja feszíteni a családot is, és ez hatással van a cégre is.”
Hogyan van hatással a fent említett családi működés a cégre? Mi az a családi stratégia? Kinek, mikor és vajon miért van szüksége arra, hogy családi stratégiát hozzon létre? Miből áll a családi stratégia folyamata? Ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Ránky Anna, a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján Soós Péterrel, a HOLD Alapkezelő privát bankárával közös beszélgetése során.
Családi és magánvállalkozások legégetőbb problémája jelenleg a cégátörökítés és a hosszútávú vagyontervezés. Kell-e családi stratégia? Van-e jól bevált recept az irányítás átadására? Mik a megvalósítás legjobb jogi eszközei? Erről beszélget Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje és Szabó Levente, a Klart Családi Alkotmány vezetője.
A családi vállalati tanácsadás majdhogynem inkább pszichológiai munka, mint jogi, mondja Ránky Anna, a Klart Legal Ügyvédi Társulás partnere. Szerinte nem kell generációt váltani a sikerért: sok mindent tehetünk azért, hogy egybetartsuk a vagyont akkor is, ha a fiataloknak már közel sem jelent annyit a családi ezüst, mint az apjuknak. Hogy mivel kezdjük? Üljünk le egy asztalhoz!
sikeres generációváltás: legjobb gyakorlatok és példák az Egon Zehnder tanácsadóitól
A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében. Fejlesztések terén is az élen járnak, durván minden harmadik cég fordította árbevételének több mint 10 százalékát ilyen célokra az elmúlt években.
… hangzik el a mondat nehéz sóhajjal kísérve számos visszavonulás előtt álló átadó családi vállalkozótól. “Egyelőre nem merik kitenni a lábukat” – de vajon miért? Ha napirenden a generációváltás, meg tudják-e fogalmazni a maguk számára? És vajon tud-e erről a cég...
A növekedési, cégeladási és cégöröklési helyzetek egyik közös nevezője, hogy egyedül nem lesz képes megoldani őket. Bizonyos feladatokat delegálnia kell. Merje vagy ne merje? Ha belevág, hogyan készülhet fel rá? elolvasom a cikket
A családi vállalatokban nagy a szakadék aközött, amit a külvilág lát, és ami ténylegesen a cégen belül van. Kifelé az egység, az erő, a pénz, a hatalom látszik, a családi név pedig kötelez. A családi rendszeren belül azonban sokszor egy ki nem mondott hatalommegosztás...
Szinte minden családi vállalkozásnak megvan a saját verziója a ”vasárnapi ebédről”. Gyakran megtörténik, hogy egy alapvetően családi eseményt eltérítenek a céges ügyek és a családtagok hirtelen úgy érzik, mintha egy feszült hangulatú értekezleten lennének. elolvasom...
A családi vállalkozások generációváltásának gyakori esete, amikor a gyerek házastársa veszi át a céget és így a beházasodott trónörökös a vő vagy a meny lesz. Bár a legtöbb család befogadó és családtagoknak tekinti a gyerekek házastársait, a családi vállalkozás...
„Jóban vagyok a testvéremmel.” „Ki nem állhatom a testvéremet.” „Nincs kapcsolatom a testvéremmel.” „Nincs testvérem.” Biztosan ismerősek ezek a mondatok. A testvéri státusz, ahogy a szó eredete is mutatja, azt jelenti, hogy két ember egy testből és egy vérből...
A magyar családi vállalkozások nagy része a rendszerváltást követően jött létre, épp ezért nem meglepő, hogy több ezerre tehető azon cégek száma, ahol a generációváltás kérdése igencsak aktuális. Ennek ellenére sokan halogatják az utódlás és a vagyonról való...
A családi vállalkozás sokak számára egyet jelent a stabilitással és a hagyománnyal. Hajlamosak vagyunk a családi cégek által megtestesített állandóságot és biztonságot természetesnek venni. Napjainkban azonban a családi cégek új valósága átrendező változások sorával...