a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
Szeptember 1-jétől már nem csak magánszemélyek tudnak átköltözni Magyarországról egy másik EU tagállamba, hanem akár cégek is. Bár jó pár hónapot várni kell a határon, de a nap végén a kft.-nkből például GmbH válhat. Ráadásul, a költözés még adóelőnnyel is járhat.
A rendszerváltás óta működő vállalkozások alapítói lassan elérik a nyugdíjkorhatárt, a többség azonban még el sem kezdett az utódlás kérdésével foglalkozni. A visszavonulás elkerülhetetlen, és nem mindegy, hogyan éri a családot vagy a vállalkozást a vezetőcsere, esetleg egy váratlan haláleset. Az RSM Hungary Adótanácsadó a korábbi két esettanulmányban a családi öröklési sorrend és a cégöröklés kérdéseit járta körbe, majd ebben a harmadik részben a hitel, a termőföld és a kriptovaluta öröklésének sajátosságait mutatja be.
“Ahogy a család szervesen növekszik a cég mögött … egyre bonyolultabb a család működése, egyre több érdek keletkezik, ami adott esetben szét tudja feszíteni a családot is, és ez hatással van a cégre is.”
Hogyan van hatással a fent említett családi működés a cégre? Mi az a családi stratégia? Kinek, mikor és vajon miért van szüksége arra, hogy családi stratégiát hozzon létre? Miből áll a családi stratégia folyamata? Ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Ránky Anna, a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján Soós Péterrel, a HOLD Alapkezelő privát bankárával közös beszélgetése során.
Mindenképpen érdemes végrendeletet készíteni, ha az örökség mértéke jelentős, továbbá, ha eltérnénk a törvényes örökléstől, illetve, ha élettársi kapcsolatban élünk és élettársunkat (is) szeretnénk örökösüknek tudni. Akkor is célszerű végrendelettel rendelkeznünk, ha valamely vagyontárgyunk speciális kezelést vagy szaktudást igényel és halálunk után ezt biztosítani szeretnénk.
Négy részes blogsorozatunk első részében az öröklés állatorvosi lovának példáján keresztül bemutatunk néhány tipikus helyzetet, jogintézményt, amelyek ismerete hasznos lehet a komplexebb vagyonkezelési struktúrák megismerését megelőzően. Célunk, hogy maga a halál, illetve a halál esetére történő rendelkezés ne legyen tabu.
Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.
Családi és magánvállalkozások legégetőbb problémája jelenleg a cégátörökítés és a hosszútávú vagyontervezés. Kell-e családi stratégia? Van-e jól bevált recept az irányítás átadására? Mik a megvalósítás legjobb jogi eszközei? Erről beszélget Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje és Szabó Levente, a Klart Családi Alkotmány vezetője.
Ha valaki alaposan átgondolja a cégei és egyéb vagyonelemei jövőképét, akkor ki tud alakítani egy olyan struktúrát, amellyel a cégek működőképesek tudnak maradni válsághelyzetben is, miközben a családi vagyon is biztonságban lesz. Fontos átgondolni, hogy lesz-e olyan örökös, aki át tudja venni egy társaság irányítását, vagy a családtagok más irányú érdeklődése miatt a cégek eladásra kerülnek, külső befektetőknek vagy akár a menedzsment tagok számára.
A boldogító igen az egyik legcsodálatosabb dolog az ember életében – azonban a házasságkötés számtalan magyar pár esetében nem ilyen egyszerű, főleg, ha a piszkos anyagiakról van szó. Akár bizalmi, akár üzleti okokból gyakran előtérbe kerül a házassági szerződés, más néven a házassági vagyonjogi szerződés megkötése, ami biztosítékot ad az egyik, vagy mindkét félnek, hogy válás esetén nem veszik el a hosszas munka árán összespórolt családi vagyon.
2014-től az „új” Ptk. lehetőséget biztosít a társaságoknak, hogy működésük és szervezetük tekintetében eltérjenek a törvényben előírt szabályoktól. Mindezidáig bizonytalan volt azonban, hogy meddig is ér a takaró, mi az, amitől tényleg el lehet térni, és mi az, amitől mégsem. Egy januártól életbe lépő törvénymódosítás egyértelműsíti a szabályokat és lazít azokon, növelve ezáltal a társasági jogi versenyképességünket is.
Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.
Pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, adómentességek, csak hogy néhányat említsünk azokból az előnyökből, amelyekért megéri kkv-nak lenni. Sokszor azonban csapdákat rejtő jogszabályok zegzugain keresztül kell végig mennie annak, aki meg akarja tudni magáról, hogy valóban kkv-e.
Amennyiben úgy dönt, hogy bizalmi vagyonkezelésbe adja vagyontárgyait, amelyek között ön által jelenleg aktívan menedzselt, működő vállalat üzletrésze is található, a jövőbeli hozamok szempontjából kiemelt fontosságú kérdés, hogy vállalata hogyan él majd tovább a...
A magyar családi vállalkozások nagy része a rendszerváltást követően jött létre, épp ezért nem meglepő, hogy több ezerre tehető azon cégek száma, ahol a generációváltás kérdése igencsak aktuális. Ennek ellenére sokan halogatják az utódlás és a vagyonról való...