a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
Családjogászként számtalanszor megkapom azt a kérdést, hogy a házasságban 5, vagy 10 év után válik-e közössé a vagyon? A kérdés feltevői úgy vélik, hogy a felek – házasságkötést megelőzően meglévő – minden vagyona bizonyos idő elteltével közös vagyonná válik. Fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy ez nem így van. Léteznek olyan vagyonelemek, amelyek a „különvagyoni jellegüket” az egész házasság alatt meg fogják tartani.
A családi vállalkozások a Covid-19-világjárványt követően talpra álltak: globális szinten 71%-uk realizált növekedést az értékesítésben, 43%-uk pedig kétszámjegyű gyarapodásról számolt be az előző pénzügyi évben. 77% a következő két év eredményeit illetően is bizakodó. Mivel azonban a makrogazdasági kihívások világszerte hatással vannak a szervezetekre, a családi kézben lévő cégek nagyrészt a fő üzleti tevékenységükre, a költségek fedezésére és a túlélésre összpontosítanak 2023-ban, állapítja meg a PwC globális felmérése, amely 82 ország több mint 2000 érintettjének bevonásával készült.
Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője szerint az eszközök tárháza nagyon széles, de nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb kérdés. Sokan ugyanis elsősorban nem a cégük, hanem a családjuk jövőjét szeretnék biztosítani. Az alapítók egy részének persze az a vágya, hogy a cégük örökké éljen, de mindig érdemes feltenni a kérdést, hogy a család szempontjából is ez-e a legjobb megoldás?
A vásárlók, a szabályozók és a befektetők egyaránt nyomás alatt tartják a cégeket annak érdekében, hogy mihamarabb térjenek át kevésbé környezetszennyező és fenntartható működésre.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar vállalkozásoknak is fokozatosan növekvő energiaárakkal kell szembenézniük, az eddigi gáz- és áramfogyasztásuk többszörösét kell kifizetniük. A költségcsökkentés egyik módja az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, melyhez a Tao törvény adókedvezményt is kapcsol.
A világjárvány óriási lökést adott a digitalizációnak mind egyéni, mind vállalati szinten, az életünk minden területét átható folyamat pedig továbbra is megállíthatatlanul zajlik. A jelenlegi válságos gazdasági környezetben pedig a vállalatok ismét a digitalizációban kereshetik a „megváltást”: a hatékonyságnövelés és a költségek racionalizálásának eszközét. A cégek átfogó digitalizációjához – első lépésben legalább a papírmentességhez – viszont a munkavállalók digitális felkészültségének, tudatosságának növelésén át vezet az út. Számításaink szerint egy vállalat átlagosan 80%-kal tudja csökkenteni HR adminisztrációs kiadásait a megfelelő digitális megoldásokkal – húzta alá Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a Vezérigazgató Találkozón.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) megkongatta a vészharangot, a szervezet legfrissebb, éghajlatváltozást vizsgáló felmérése szerint az évszázad végére akár 3 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet a Földön. Az év első felében mért széndioxid-kibocsátás ugyanis 1,2 százalékkal túllépte a 2019 ugyanezen időszakában mért szintet. A globális felmelegedés mindent és mindenkit érint, különösen igaz ez az agráriumra és a fiatal szakemberekre.
Feltette már magának a kérdést, hogy mi ad értelmet a munkával töltött napoknak, heteknek, éveknek – adott eseteben – évtizedeknek, amelyek alatt vállalkozását működteti és építi? A felvetés megkerülhetetlen, a válasz kulcsfontosságú. Nemcsak életminősége, de cége sorsa szempontjából is. A megfelelő válasszal Ön is kiszabadulhat a mókuskerékből.
Áremeléssel, leépítéssel, távmunkával igyekeznek ellensúlyozni az infláció hatásait a cégek a KPMG kutatása szerint
Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre készül a közeljövőben a cégek több mint négyötöde – ha ugyan még nem lépte meg ezt. Az inflációs nyomás a vezetőket az üzleti modell átvizsgálására készteti. A vállalatok mintegy 60 százaléka igyekszik új, olcsóbb termékeket fejleszteni, csaknem fele pedig leépítésekre készül. A KPMG Inflation Survey kutatásában arra kereste a választ, hogyan próbálják a cégek minimalizálni az infláció hatását eredményükre, mit tesznek, hogy növeljék a bevételeket, illetve hogyan készülnek fel a váratlan kihívásokra.
Szeptember 1-jétől már nem csak magánszemélyek tudnak átköltözni Magyarországról egy másik EU tagállamba, hanem akár cégek is. Bár jó pár hónapot várni kell a határon, de a nap végén a kft.-nkből például GmbH válhat. Ráadásul, a költözés még adóelőnnyel is járhat.
A bérszámfejtés havonta ismétlődő feladata terén is fontos a digitalizáció, mely csökkenti a hibákat, könnyebben garantálható a mindenkori jogszabályi megfelelés és a pontos időzítés. Az elvárások a kisebb és nagyobb cégeknél is nőnek, egy külső bérszámfejtés lökést adhat a technológiai előrelépésnek, vagy megoldhatja távolról a TB kifizetőhelyi feladatokat. A kiszervezett bérszámfejtés terén is a papírmentességre törekszünk, minden fél számára érték és idő, hogy személyes érintkezés nélkül fel tudjuk dolgozni a kapott adatokat, és a lehető legkisebb hibaszázalékkal alakítjuk ezeket „eredménnyé”. Ma már van lehetőség arra, hogy digitális mederben tartsuk a bérszámfejtéshez szükséges adatáramlást, ha kell adatokat importálunk, online időadat nyilvántartóval dolgozunk, vagy vezetünk be a partnereinknél. A manuális adatfeldolgozás minimalizálása mellett ugyanakkor az emberi tényező szerepe továbbra is megmarad, elsősorban az ellenőrzésben. Akármilyen megoldást is alkalmazunk, teljes mértékben nem lehet robotizálni a bérszámfejtési folyamatot, a jó digitális eszközök és a humán ellenőrzés kettőse együtt hoz hatékony megoldást, minimális hibaszázalékot.
„Jelenleg a Magyarországon felhasznált energia negyede származik itthonról, a megújulókra való átállással viszont 2050-re ez 76%-ra növekedhet. Mindez nemhogy nem csökkenti a GDP-t, hanem éves szinten 2-2,5%-kal növelheti annak növekedési ütemét, illetve további 80-100 ezer munkahelyet adhat hozzá a gazdasághoz” – mondta Békés Márton, a McKinsey&Company Associate Partnere a Sustainable World 2022 konferencia délutáni szekciója során tartott előadásában. A szekcióban a fenntarthatósági stratégiáról, illetve a klímacélok kialakításának paradigmaváltásáról is szó volt.
A vállalati terjeszkedés visszatérő kérdése, milyen társaságnak van a legnagyobb hozzáadott értéke, ha cégvásárlásról gondolkodnak a tulajdonosok. A válasz pedig a piaci környezettől függően is eltérő, ami a cégvásárlások árazásában is tetten érhető. Az RSM Hungary Adótanácsadó ezeket a cégvásárlási lehetőségeket gyűjtötte össze.
Az első generációváltásukra készülő családi cégekben az alapítót követő generáció jellemzően akkor érkezik meg – érdemi hatásra törekedve – a menedzsment működésbe, amikor a cég életciklusa szempontjából már a vállalatépítői képességekre van szükség. Ha a NextGen felsőfokú tanulmányai során menedzsment kurzusokon is részt vett, akkor az ott megszerzett vállalatirányítási elméleti ismeretei arra késztetik, hogy újító kezdeményezésekkel lépjen elő. A gyakorlatorientált Együttműködő Családi Vállalkozás képzésen erről is tanulhatsz a KÜRT Akadémián
A családi cégek a rendszerváltás óta számos válságon sikeresen túljutottak, köszönhetően annak a szemléletmódnak, ami a rövid távú érdekek helyett a hosszú távú tervezést, a kollégák és ügyfelek megtartását, valamint a folyamatos fejlesztéseket helyezi a középpontba. Ennek a generációkon átívelő gondolkodásmódnak az elismerése és megőrzése a gazdaság szempontjából is lényeges. Hetedik alkalommal adták át a K&H családi vállalatok kiválósági díjat azoknak a hazai cégeknek, akik a családi értékek megőrzése mellett kiemelkedő teljesítményt mutatnak hosszú távú stratégia, innováció, sikeres generációváltás és fenntarthatósági programok megvalósításában.
A magyar gazdasági életben aktív vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás idején alapított, többnyire családi tulajdonban lévő gazdasági társaságok alkotják, amelyek esetében a vezetők, illetve tulajdonosok életkora aktuálissá teszi a felkészülést mind a cégutódlást, mind a családi vagyon átörökítését illetően.
A magyar vállalatvezetők zöme fontosnak tartja a környezeti fenntarthatóság követelményét – de csak kevesen tesznek is érte eleget. Általában akkor foglalkoznak a környezeti problémák megoldásával, ha az közvetlen működési haszonnal is jár. A legnagyobb cégek kiemelten kezelik a fenntarthatósági stratégiát és szívesen beszélnek is róla. A magyar cégvezetők ötöde azonban még megkérdőjelezi, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység eredménye lenne. Először készült átfogó felmérés a hazai közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról, amellyel útjára indult a K&H fenntarthatósági index. A főindex 38 pontos értéket ért el, ami a skála terjedelmét figyelembe véve a közepesnél gyengébb értéknek felel meg.
A hazai kkv-k nem valószínűsítik az orosz-ukrán katonai konfliktus gyors befejezését, de reménykednek abban, hogy még idén véget érhet. A K&H kkv bizalmi index 2022 második negyedéves eredményei alapján ugyanis az elmúlt félév meglehetősen érzékenyen érintette őket. Szinte minden cégnél költségnövekedés történt, amiben szerepet játszik az alapanyagok drágulása és az árfolyamváltozás is. Ennek hatására ötből négy cég volt kénytelen emelni a termékei, szolgáltatásai árát.
Duplájára növekvő cégautóadó és transzferár-bírságok, módosuló áfatörvény. Így érinti a vállalatokat a 2023. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat adószakértők szerint.
A 2023-as költségvetést megalapozó, múlt héten benyújtott törvényjavaslat számos adózási szabályt módosítana. Az RSM Hungary adószakértői összegyűjtötték a vállalatokat érintő legfontosabb változásokat.
’Nekem ez nehezen megfogható’ vagy ’Túlságosan puha téma, nem szívesen foglalkozom vele’ vagy ’A HR kérdéseket majd később vesszük elő, nézzük most az üzleti prioritásokat’ – ilyen és ehhez hasonló érveléssel találkoztam, nem egy menedzsment megbeszélésen. Ezek történetesen azok a vezetői egyeztetések voltak, ahová azért gyűltünk össze, mert bár a vállalat jelentős növekedési sikerpályára állt, ezzel párhuzamosan a korábban elkötelezetten teljesítő kollégáktól, több és több új elvárás, addig nem látott igény vagy éppen fájó csalódottság került kifejezésre a céget vezető menedzsment irányába. A családias és törődő, légkör, az emberséges és támogató, biztos munkahely ténye egyszerre már nem volt ’elég’, nem működött többé. A vezetők eszköztelennek érezték magukat, és az lett a megélésük, hogy erősen csökken a hatékonyságuk, az aktív munkaidejük nagy része jellemzően a személyes problémák orvosolásában merül ki. Mit tesz ilyenkor egy felelős vállalatvezető? HR tanácsadót keres, hogy külső erőforrást hívjon be a helyzet mielőbbi megoldására. De vajon milyen specifikumok szerint dönthető el, hogy valóban ez a legjobb, a leginkább helyes döntés és stratégia az anomáliákra?