Szerző: Fajcsák Gábor, 30. K&H családi vállalatok klub, 2022.11.09.
Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője szerint az eszközök tárháza nagyon széles, de nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb kérdés. Sokan ugyanis elsősorban nem a cégük, hanem a családjuk jövőjét szeretnék biztosítani. Az alapítók egy részének persze az a vágya, hogy a cégük örökké éljen, de mindig érdemes feltenni a kérdést, hogy a család szempontjából is ez-e a legjobb megoldás?
Az értékek azonban nem mindig fejeződnek ki pénzben. Minden vállalat eltérő adottságokkal rendelkezik és különböző életciklusokban jár. Ha a jövőben nagy cégérték növekedés várható, akkor érdemes megtartani a céget, de ha az adott gazdasági körülmények között a vállalatért kapott ellenértékből jobb vállalkozásokat lehet indítani vagy jó befektetési lehetőségek vannak kilátásban, akkor érdemes fontolóra venni a cégeladást. Ez a családi vállalkozásokra is vonatkozik, ahol a tulajdonosok kötődése nagyon erős a saját cégükhöz. Minden terméknek megvan a maga életciklusa, a saját cégnek is, a tisztánlátáshoz pedig mindenféle szempontot mérlegelni kell, családi és céges szempontokat egyaránt.
A kérdés tehát helyesen úgy hangzik: megéri-e megtartani a cégemet?
➢ Ha a válasz: nem, akkor jön az exit, a cégeladás. Az értékesítés történhet szakemberek bevonásával, akik segítik a tulajdonost az ár maximalizálásában, az adó optimalizálásában, az ellenérték jövőbeli felhasználásának megtervezésében és a vagyon biztonságba helyezésében. A vagyont előre fel lehet készíteni egy olyan helyzetre, amikor az alapító eltávozik. A sokadik generációs családok már tudják, hogyan kell a vagyont az utódokra áthagyományozni. A vagyonelemek holding vagy vagyonkezelési struktúrába rendelhetőek. A magyar törvények által biztosított lehetőség a bizalmi vagyonkezelés, amely egy nagyon biztonságos formája a vagyon strukturálásának.
➢ Ha a válasz: igen, akkor ez egy gazdasági alapú döntés kell, hogy legyen. Többet fogok-e keresni, ha eladás helyett tovább működtetem a céget? Ki fogja tovább működtetni? Van-e megfelelő közvetlen utódom, ennek hiányában egy rátermett vezető? Ő tudja-e úgy tovább vinni a vállalkozást, hogy megérje megtartani? Az utódokat minden esetben fel kell nevelni a feladatra, de fontos a jövedelemhozamok biztosítása is. Sok alapító úgy gondolja, ha ő egyszer kiszáll, akkor a cég összeomlik, ezért érdemes már menet közben találni egy bizalmi embert. Persze a vállalatot irányítani, a növekedési potenciált teljes mértékben kihasználni más, mint második emberként állni a cégnél és az alapítót időnként helyettesíteni.
Amennyiben a cég megtartása mellett döntünk, de nem áll rendelkezésre megfelelő utód, akkor érdemes bevonni a menedzsmentet vagy külső szakértőket, melyre többféle módon is sor kerülhet.
❖ Az egyik lehetőség a vállalat top managementjének részesedés juttatása, mely arra ösztönzi őket, hogy minél hatékonyabban működjenek. Saját jövedelmük a vállalat profitjától is függ, így a tulajdonos érdekeit fogják képviselni.
❖ A másik lehetőség a vagyon megosztása, melynek során a vagyon egy része a tulajdonosnál marad, másik része pedig a managementnél. Ha van megfelelő utód a vállalkozásban családon belül, akkor talán hatékonyabban lehet felkészíteni úgy, hogy mindenki számra jól irányítsa a céget. De itt is fontos a strukturált vagyontervezés, mert nem biztos, hogy a következő generáció minden tagja a családi cégnél fog dolgozni. Egy része a gyerekeknek tenni fog a vagyon gyarapodásáért, másik része viszont nem. Ilyenkor a családnak össze kell ülni, hogy őszintén megbeszéljék az elképzeléseiket, s csak ezt követően kerülhet sor a strukturált vagyontervezésre, mert az alapkoncepcióban egyet kell érteni.
❖ A bizalmi vagyonkezelés egy erős alapdokumentum, mely törvényileg is kikényszeríthető. De ez csak akkor működik, ha a család rendben van. Le kell fektetni, hogy ki milyen döntést hozhat és kinek mire van vétójoga. Fontos alapszabály, hogy valamilyen struktúrában, szerződéses formában kell rögzíteni a család akaratát, a megbeszélés nem elegendő!
A részesedésjuttatási rendszerek
A részesedés juttatási rendszerek lényege, hogy a vezetőség, profitorientált legyen és a tulajdonos érdekeit képviselje, vagyis odafigyeljen a költségekre, az árazásra, a profitmaximalizálásra és a hatékonyság növelésére. A magyar jog több jó lehetőséget is biztosít erre.
I. Elsőbbségi részvény: osztalékra való jogosultságot biztosít, de szavazati jog nem kell kapcsolódjon hozzá, így a tulajdonosi döntéseket nem befolyásolja. Bevezetése kevésbé költséges, hátránya viszont, hogy a részvény megszerzése munkabérként adózik és csak a rövid távú profitban érdekeltek a dolgozók (osztalék), a cégérték növekedésben nem (cégeladás), mert nem fognak részesülni belőle. Külön feladat annak biztosítása, hogy a részesedés vagy részvény ne kerülhessen olyan kézbe, akit nem a tulajdonosok választottak (elidegenítési tilalom), illetve visszaszerezhető legyen (opciós jogok).
II. Dolgozói részvény: jogszabály védi a valódi tulajdonosokat, mert a dolgozói részvény jogszerűen nem értékesíthető. A cégtől való távozás után a dolgozónak 6 hónapon belül vissza kell adnia. Egyébként pedig ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint az elsőbbségi részvény. Megszerzése adómentes, bevezetése kevésbé költséges, hátránya viszont, hogy a hosszútávú érdekeltség itt sem jelenik meg, a cégértéknövekedésből, az exitből a dolgozók nem részesülnek. Bevezetése átgondolt tervezést igényel.
III. Javadalmazási célú munkavállalói résztulajdonosi program (MRP): a részvényjuttatás ingyenes. Tulajdonosi szemléletet biztosít, mert a javadalmazott vezetők a cégérték növekedésben is érdekeltté válnak. Az osztalékból és az esetleges cégeladás bevételéből is részesülnek. Az alapító szabadsága nagyfokú, többféle program is futhat párhuzamosan. Hátránya, hogy rövidtávú jutalmazásra nem alkalmas bonyolult struktúra komoly alapítási és működési költségekkel.
A tőke- és működési profit megosztása
Főként termelő és gyártó vállalkozásoknál van erre lehetőség, ahol az ingatlan és az eszközállomány nagyon nagy értékű. Ezek kiszervezhetőek egy külön cégbe, amelynek tulajdonosai az eredeti tulajdonosok és családtagjaik. A cég egyszerűen bérbe adja az eszközöket egy operatív cégnek és ebből profitot szerez. A bérbeadásból származó bevételeket hosszú távú szerződésekkel biztosítani lehet. Az operatív működés pedig átadható a menedzsmentnek egy másik cégben (vagy az eredeti végben), amely majd működési profitot termel. Az eredeti tulajdonosok bérbeadó cége részesedést/részvényeket kaphat az operatív cégben is, mellyel a tulajdonos érdekeit sértő vállalati döntések megvétózhatók.
Bizalmi vagyonkezelés
Az öröklési kérdések mellett kiemelt fontosságú a vagyon biztonságának megteremtése, továbbá a családi vagyon optimalizálása adózási és jogi szempontokból. Erre jó megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés. Ebben a konstrukcióban a vagyonelemek tulajdonjoga elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő magánvagyonától. A vagyonkezelő cég családi tulajdonban is maradhat. A családtagok
differenciáltan is kezelhetőek, és egy esetleges hagyatéki eljárás alatt is biztosított a vagyon aktív irányítása, mert a cég nem kerül bele a hagyatéki eljárásba, így megfelelően működhet tovább.
A bizalmi vagyonkezelési formát a magyar társadalom nehezen fogadta be, hiszen a magyar gondolkodásmóddal ellentétes az a szemlélet, miszerint a vagyonomat vagyonkezelésre átadom, a tulajdonosi jogom megszűnik, csupán kezelője leszek a vagyonnak és a hasznok szedője. Lehet persze a vagyonrendelő egyben a vagyonkezelő is, de érdemesebb egy vagyonkezelő céget létrehozni.
Évente-kétévente azonban ezek a családi okmányok felülbírálandók, vagyis a családi alkotmányhoz hasonlóan a bizalmi vagyonkezelés intézményét sem a fióknak készítjük, hanem folyamatosan foglalkozni kell vele. Ez egyfajta értéket is képvisel, hiszen arra kényszeríti a tulajdonosokat, hogy a családról is gondolkozzanak, ne csak a cégről.
Az összefoglalót készítette: Csidei Krisztina, ügyvezető titkár, FBN-H Egyesület