A nemzetközi porondon már bevált speciális, bizalmi vagyonkezelési szolgáltatások biztosítják a jelentősebb vagyonok védelmét és gyarapodását. Az itthon is, főként az adóelőnyök miatt egyre népszerűbb megoldáshoz kínál új számla és szolgáltatás csomagot a K&H kiemelt privátbanki ügyfeleinek. Mostantól a magánszemély bizalmi vagyonkezelőket is kiszolgálják, a nem üzletszerű jogi személyek mellett.
tudástár
a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
KKV besorolás jelentősége – Mikro-, kis- és középvállalkozás?
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, akár egy uniós pályázat akár egy (TAO) társasági adóalap- vagy adókedvezmény, vagy innovációs járulékkötelezettség meghatározásánál. A KKV vizsgálatot pontos, jogszabályi előírásokon alapuló módszertan alapján kell elvégezni, annak eredményéről pedig az éves társasági adóbevallásban (TAO bevallás) nyilatkozni is szükséges.
mire való valójában a bizalmi vagyonkezelési konstrukció
2023 egyik legjelentősebb kérdése sok magyar családi vállalkozás számára az volt, hogy vagyonukat átrendezve, létre hozzanak-e bizalmi vagyonkezelési konstrukciót. Ugyanis a jogalkotók megszüntettek egy kedvező adózási lehetőséget, amely azonban korábban sok visszaélésre adott alkalmat. A változó szabályozás utolsó lehetőségével élve sokan vágtak bele.
külföldi munkaerő – mikor, kinek, hogyan?
A munkaerőpiac új korszakát jelzi a 100 000 külföldi munkavállaló elérése Magyarországon. A cégek számára kiemelten fontos megérteni a kialakult helyzetet és a lehetőségekből adódó potenciált teljese mértékben kiaknázni. A sokszínű munkaerő a gazdaság erejét jelenti, versenyképességre ösztönözve mindkét felet, növelve a termelékenységet és a bevételeket.
a ma szervezete és a ma munkavállalója – van metszet?
A munkavállalók a munka-magánélet egyensúlyt és a rugalmas munkavégzést tartják a legfontosabbnak. A cégeknek alkalmazkodniuk kell ezekhez az elvárásokhoz, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon. Költséghatékony kezdeményezésekkel, nyitott kommunikációval, hatékonyabb meetingekkel, készségfelméréssel, mélymunka zónák kialakításával, vezetői önreflexióval és maximális munkavállalói bevonással teremthetnek egyensúlyt a munka és a magánélet között.
teal szervezetek: ahol minden generáció megtalálja a helyét (még a Z is)
A Z generáció tagjai elutasítják a hierarchiát, a „Szívügyek” mentén akarnak dolgozni, elfogadást és igazságos bánásmódot várnak el. Ezért a Teal szervezetek, amik önmenedzselésre épülnek, kevés vezetővel és felelősségteljes munkavállalókkal, ideálisak számukra. Ezekben a cégekben a profitmegosztás, a változatos feladatok és a támogató mentorok segítik a motivációt és a sikert. Jöjjön és ismerje meg velünk, hogy miként tudjuk megszólítani a fiatal munkavállalókat!
a családi cégeknél dübörög a generációváltás
Erőteljesen beindult a generációváltás a hazai, családi tulajdonban lévő cégeknél. Már csak a cégek alig több, mint felénél nem aktuális az utód bekapcsolása, miközben harmaduk egy vagy akár több generációváltáson is túl van. A stratégiai folyamat együtt jár az irányítás, a kapcsolatok és a tudás átadásával, így akár 5-10 évet is felölelhet. A jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása azonban nemcsak az utód számára, de az egész szektor számára fontos lehet. A K&H családi vállalatok kiválósági díj ezért keresi a legjobb megvalósításokat – legyen szó akár a generációváltás, akár a hosszú távú és fenntartható működésről, akár innovációról.
költségoptimalizálás, hol és hogyan?
A legutóbbi K&H családi vállalatok klub alkalmával a 3rdGEN tanácsadói érkeztek hozzánk és osztották meg átfogó tudásukat a piacon tapasztaltakról, amelyekből minden vállalkozó tud meríteni a jövőre nézve. Közel 40 magyar tulajdonú céggel dolgoztak az elmúlt egy évben (közülük nagyjából 20-nál jelenleg a generációváltás segítése érdekében), melynek legfőbb tanulságai költségoptimalizálás szempontjából a következők voltak:
61! – rekordmennyiségű adóval indul a 2024-es év
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó.
a társadalmi fenntarthatóság és az ESG beszállítói megfelelőség jelenlegi trendjei, ellenőrzésének hatékony eszközei
Napjaink egyik üzleti hívószava az ESG -environmental (környezeti), social (társadalmi), és governance (vállalatirányítási), amely keretrendszer három pillére megmutatja, hogy egy vállalat mennyire fenntarthatóan működik e három dimenzióban. Az egyre tudatosabb társadalom egyre növekvő elvárása, hogy a vállalatok etikusan, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett működjenek. Erre válaszul az évek során különböző keretrendszerek, szabványok és jogszabályok jelentek meg a vállalatok társadalmi elszámoltathatósági törekvésének irányítására.
folyamatos költségoptimalizálás a Vajda-Papírnál
A Vajda Papír átfogó lépéseket a tesz a költségoptimalizált működés felé. Legyen szó saját erőmű építéséről, a munkavállalók fejlesztéséről, vagy az export által nyújtott előnyök megszerzéséről vállalatunk sorra rukkol elő egyedi megoldásokkal. De mi mit tudunk tanulni ezekből és hogyan törekedhetünk a kiszámíthatatlan gazdasági térben is a megújulásra?
ha megismerjük az AI-t, kevésbé tartunk tőle
Mit tudunk a metaverzumról és a mesterséges intelligenciáról? Mennyire ismerjük és mennyire tartunk tőle? Amennyiben használjuk ezeket a technológiákat, akkor mire és hogyan? A Deloitte legfrissebb Digital Consumer Trends kutatásában ezekre a kérdésekre volt kíváncsi. A kutatás során a kiderült, hogy egyre többen ismerik a technológiákat, a felhasználók száma emelkedik, azonban több fontosabb kérdésnél is jelen van a tanácstalanság a hazai kitöltők körében.
ESG törvény: fenntarthatósági kockázatkezelés a nagyvállalati ESG beszámoló közzétételével
Újabb jelentéstételi kötelezettség vár a hazai vállalkozásokra a 2024. január 1-jétől hatályba lépett ún. ESG törvény szerint. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Intenzív időszak következik, hiszen számos új feladat vár a szervezetekre és üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. Erős ösztönző lehet ez a gazdasági szereplők számára a versenyben maradáshoz. Nemcsak a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók reménye vár a kötelezettségeket betartó cégekre, de 2026-tól komoly pénzbírságokra is számíthatnak azok, akik ennek nem tesznek eleget.
újabb kanyar a bvk-szabályokban
A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó adószabályok nyári módosítása komoly rohamot eredményezett a magáncégek tulajdonosai körében. Most januártól ismét változnak a szabályok: újra lehetőség lesz a vagyonkezelésbe adott eszközök adómentes felértékelésére – de csak jól körülbástyázott feltételek esetén. A bvk számlanyitás a K&H Bankban elérhető!
felzárkózásban a közepes vállalatok
A hazai cégek minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordulnak a fenntarthatóság felé és egyre inkább érzik magukat is érintettnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index hátteréül szolgáló kutatásból. A nagyvállalatok messze a legaktívabbak a környezeti lábnyom csökkentése terén, ők húzzák maguk után a közepes méretű cégeket, amelyek kezdenek felzárkózni.
az utódok digitalizálják a családi vállalatokat
Digitális fejlesztési hullám jöhet a hazai családi cégeknél. Több mint felük már stratégiai szinten foglalkozik ezzel, minden ötödik vállalat pedig ezeknek a fejlesztéseknek köszönheti versenyelőnyét – ez derült ki a K&H családi vállalatok körében végzett...
az érzelmek gátolják leginkább a sikeres generációváltást
A hazai családi vállalatok több mint felénél jelenleg már zajlik a generációváltás. A folyamat során a legnagyobb kihívás, hogy a szenior vezető nehezen tud érzelmileg elszakadni a cégtől, amit tovább nehezít, hogy az utódlás inkább a megérzésekre, semmint egy előre meghatározott írásos tervre épül – ez derült ki a K&H családi vállalatok körében végzett felméréséből.
tao-csoport: most kell dönteni róla
Számos adminisztratív terhet elkerülhetnek, így nem utolsó sorban a transzferárazási kötelezettséget is megspórolhatják azok a vállalkozások, akik csoportos adóalanyiságot választanak. A probléma csak az, hogy erre az évben egyszer, minden év november 1-je és 20-a között nyílik meg a lehetőség. Márpedig aki lemarad, annak egy újabb évet kell várnia.
lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
hosszú életű japán családi vállalkozások – mit tanulhatunk tőlük?
Japán messze van, és nagyon más, mint Magyarország. A gazdaságát a családi vállalkozások dominálják, amelyek közül jó néhány kivételesen hosszú életű: a világ száz évnél idősebb cégeinek legalább negyven százalékát adják. Mi a titkuk, és elleshetünk-e tőlük valamilyen követendő mintát? Az írás hat sikertényezőt és azok hazai alkalmazási lehetőségeit vizsgálja.