a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
A nemzetközi porondon már bevált speciális, bizalmi vagyonkezelési szolgáltatások biztosítják a jelentősebb vagyonok védelmét és gyarapodását. Az itthon is, főként az adóelőnyök miatt egyre népszerűbb megoldáshoz kínál új számla és szolgáltatás csomagot a K&H kiemelt privátbanki ügyfeleinek. Mostantól a magánszemély bizalmi vagyonkezelőket is kiszolgálják, a nem üzletszerű jogi személyek mellett.
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, akár egy uniós pályázat akár egy (TAO) társasági adóalap- vagy adókedvezmény, vagy innovációs járulékkötelezettség meghatározásánál. A KKV vizsgálatot pontos, jogszabályi előírásokon alapuló módszertan alapján kell elvégezni, annak eredményéről pedig az éves társasági adóbevallásban (TAO bevallás) nyilatkozni is szükséges.
2023 egyik legjelentősebb kérdése sok magyar családi vállalkozás számára az volt, hogy vagyonukat átrendezve, létre hozzanak-e bizalmi vagyonkezelési konstrukciót. Ugyanis a jogalkotók megszüntettek egy kedvező adózási lehetőséget, amely azonban korábban sok visszaélésre adott alkalmat. A változó szabályozás utolsó lehetőségével élve sokan vágtak bele.
A munkaerőpiac új korszakát jelzi a 100 000 külföldi munkavállaló elérése Magyarországon. A cégek számára kiemelten fontos megérteni a kialakult helyzetet és a lehetőségekből adódó potenciált teljese mértékben kiaknázni. A sokszínű munkaerő a gazdaság erejét jelenti, versenyképességre ösztönözve mindkét felet, növelve a termelékenységet és a bevételeket.
A munkavállalók a munka-magánélet egyensúlyt és a rugalmas munkavégzést tartják a legfontosabbnak. A cégeknek alkalmazkodniuk kell ezekhez az elvárásokhoz, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon. Költséghatékony kezdeményezésekkel, nyitott kommunikációval, hatékonyabb meetingekkel, készségfelméréssel, mélymunka zónák kialakításával, vezetői önreflexióval és maximális munkavállalói bevonással teremthetnek egyensúlyt a munka és a magánélet között.
A Z generáció tagjai elutasítják a hierarchiát, a „Szívügyek” mentén akarnak dolgozni, elfogadást és igazságos bánásmódot várnak el. Ezért a Teal szervezetek, amik önmenedzselésre épülnek, kevés vezetővel és felelősségteljes munkavállalókkal, ideálisak számukra. Ezekben a cégekben a profitmegosztás, a változatos feladatok és a támogató mentorok segítik a motivációt és a sikert. Jöjjön és ismerje meg velünk, hogy miként tudjuk megszólítani a fiatal munkavállalókat!
Erőteljesen beindult a generációváltás a hazai, családi tulajdonban lévő cégeknél. Már csak a cégek alig több, mint felénél nem aktuális az utód bekapcsolása, miközben harmaduk egy vagy akár több generációváltáson is túl van. A stratégiai folyamat együtt jár az irányítás, a kapcsolatok és a tudás átadásával, így akár 5-10 évet is felölelhet. A jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása azonban nemcsak az utód számára, de az egész szektor számára fontos lehet. A K&H családi vállalatok kiválósági díj ezért keresi a legjobb megvalósításokat – legyen szó akár a generációváltás, akár a hosszú távú és fenntartható működésről, akár innovációról.
A legutóbbi K&H családi vállalatok klub alkalmával a 3rdGEN tanácsadói érkeztek hozzánk és osztották meg átfogó tudásukat a piacon tapasztaltakról, amelyekből minden vállalkozó tud meríteni a jövőre nézve. Közel 40 magyar tulajdonú céggel dolgoztak az elmúlt egy évben (közülük nagyjából 20-nál jelenleg a generációváltás segítése érdekében), melynek legfőbb tanulságai költségoptimalizálás szempontjából a következők voltak:
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó.
Napjaink egyik üzleti hívószava az ESG -environmental (környezeti), social (társadalmi), és governance (vállalatirányítási), amely keretrendszer három pillére megmutatja, hogy egy vállalat mennyire fenntarthatóan működik e három dimenzióban. Az egyre tudatosabb társadalom egyre növekvő elvárása, hogy a vállalatok etikusan, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett működjenek. Erre válaszul az évek során különböző keretrendszerek, szabványok és jogszabályok jelentek meg a vállalatok társadalmi elszámoltathatósági törekvésének irányítására.
A Vajda Papír átfogó lépéseket a tesz a költségoptimalizált működés felé. Legyen szó saját erőmű építéséről, a munkavállalók fejlesztéséről, vagy az export által nyújtott előnyök megszerzéséről vállalatunk sorra rukkol elő egyedi megoldásokkal. De mi mit tudunk tanulni ezekből és hogyan törekedhetünk a kiszámíthatatlan gazdasági térben is a megújulásra?
Mit tudunk a metaverzumról és a mesterséges intelligenciáról? Mennyire ismerjük és mennyire tartunk tőle? Amennyiben használjuk ezeket a technológiákat, akkor mire és hogyan? A Deloitte legfrissebb Digital Consumer Trends kutatásában ezekre a kérdésekre volt kíváncsi. A kutatás során a kiderült, hogy egyre többen ismerik a technológiákat, a felhasználók száma emelkedik, azonban több fontosabb kérdésnél is jelen van a tanácstalanság a hazai kitöltők körében.
Újabb jelentéstételi kötelezettség vár a hazai vállalkozásokra a 2024. január 1-jétől hatályba lépett ún. ESG törvény szerint. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Intenzív időszak következik, hiszen számos új feladat vár a szervezetekre és üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. Erős ösztönző lehet ez a gazdasági szereplők számára a versenyben maradáshoz. Nemcsak a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók reménye vár a kötelezettségeket betartó cégekre, de 2026-tól komoly pénzbírságokra is számíthatnak azok, akik ennek nem tesznek eleget.
A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó adószabályok nyári módosítása komoly rohamot eredményezett a magáncégek tulajdonosai körében. Most januártól ismét változnak a szabályok: újra lehetőség lesz a vagyonkezelésbe adott eszközök adómentes felértékelésére – de csak jól körülbástyázott feltételek esetén. A bvk számlanyitás a K&H Bankban elérhető!
A hazai cégek minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordulnak a fenntarthatóság felé és egyre inkább érzik magukat is érintettnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index hátteréül szolgáló kutatásból. A nagyvállalatok messze a legaktívabbak a környezeti lábnyom csökkentése terén, ők húzzák maguk után a közepes méretű cégeket, amelyek kezdenek felzárkózni.
Digitális fejlesztési hullám jöhet a hazai családi cégeknél. Több mint felük már stratégiai szinten foglalkozik ezzel, minden ötödik vállalat pedig ezeknek a fejlesztéseknek köszönheti versenyelőnyét – ez derült ki a K&H családi vállalatok körében végzett...
A hazai családi vállalatok több mint felénél jelenleg már zajlik a generációváltás. A folyamat során a legnagyobb kihívás, hogy a szenior vezető nehezen tud érzelmileg elszakadni a cégtől, amit tovább nehezít, hogy az utódlás inkább a megérzésekre, semmint egy előre meghatározott írásos tervre épül – ez derült ki a K&H családi vállalatok körében végzett felméréséből.
Számos adminisztratív terhet elkerülhetnek, így nem utolsó sorban a transzferárazási kötelezettséget is megspórolhatják azok a vállalkozások, akik csoportos adóalanyiságot választanak. A probléma csak az, hogy erre az évben egyszer, minden év november 1-je és 20-a között nyílik meg a lehetőség. Márpedig aki lemarad, annak egy újabb évet kell várnia.
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
Japán messze van, és nagyon más, mint Magyarország. A gazdaságát a családi vállalkozások dominálják, amelyek közül jó néhány kivételesen hosszú életű: a világ száz évnél idősebb cégeinek legalább negyven százalékát adják. Mi a titkuk, és elleshetünk-e tőlük valamilyen követendő mintát? Az írás hat sikertényezőt és azok hazai alkalmazási lehetőségeit vizsgálja.