A munkaerőpiac új korszakát jelzi a 100 000 külföldi munkavállaló elérése Magyarországon. A cégek számára kiemelten fontos megérteni a kialakult helyzetet és a lehetőségekből adódó potenciált teljese mértékben kiaknázni. A sokszínű munkaerő a gazdaság erejét jelenti, versenyképességre ösztönözve mindkét felet, növelve a termelékenységet és a bevételeket.
tudástár
a családi vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudják a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak
a ma szervezete és a ma munkavállalója – van metszet?
A munkavállalók a munka-magánélet egyensúlyt és a rugalmas munkavégzést tartják a legfontosabbnak. A cégeknek alkalmazkodniuk kell ezekhez az elvárásokhoz, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon. Költséghatékony kezdeményezésekkel, nyitott kommunikációval, hatékonyabb meetingekkel, készségfelméréssel, mélymunka zónák kialakításával, vezetői önreflexióval és maximális munkavállalói bevonással teremthetnek egyensúlyt a munka és a magánélet között.
teal szervezetek: ahol minden generáció megtalálja a helyét (még a Z is)
A Z generáció tagjai elutasítják a hierarchiát, a „Szívügyek” mentén akarnak dolgozni, elfogadást és igazságos bánásmódot várnak el. Ezért a Teal szervezetek, amik önmenedzselésre épülnek, kevés vezetővel és felelősségteljes munkavállalókkal, ideálisak számukra. Ezekben a cégekben a profitmegosztás, a változatos feladatok és a támogató mentorok segítik a motivációt és a sikert. Jöjjön és ismerje meg velünk, hogy miként tudjuk megszólítani a fiatal munkavállalókat!
költségoptimalizálás, hol és hogyan?
A legutóbbi K&H családi vállalatok klub alkalmával a 3rdGEN tanácsadói érkeztek hozzánk és osztották meg átfogó tudásukat a piacon tapasztaltakról, amelyekből minden vállalkozó tud meríteni a jövőre nézve. Közel 40 magyar tulajdonú céggel dolgoztak az elmúlt egy évben (közülük nagyjából 20-nál jelenleg a generációváltás segítése érdekében), melynek legfőbb tanulságai költségoptimalizálás szempontjából a következők voltak:
négynapos munkahét – valós lehetőség vagy úri huncutság?
Időről-időre felreppen a hír, hogy valamely cégnél bevezetésre került a négynapos munkahét. Többen cikkeztek már a Magyar Telekomról, mint első nagy fecskéről a piacon, de szóba került a Libri, valamint külföldi anyavállalattal rendelkező helyi cégek is. Magától értetődik a kérdés: elérhető-e ez a lehetőség mindenki számára és ha igen milyen áron?
családi vállalkozások és HR – hogyan lehet a hátrányból előny?
A családi tulajdonú cégek jókora hátrányban vannak a munkaerő megszerzése és megtartása terén, ez esetenként már a létüket is veszélyezteti. Helyzetük javításáért maguk is tehetnek a szervezeti HR-funkció kiépítésével és professzionalizálásával. Emellett van egy titkos adujuk, amelyet még kevesen játszanak ki: az egyedi, összetartó, „családias” szervezeti kultúra, amelyből szinte lehetetlen kiszakadni.
akár 80%-os költségmegtakarítást hozhat a HR folyamatok digitalizációja
A világjárvány óriási lökést adott a digitalizációnak mind egyéni, mind vállalati szinten, az életünk minden területét átható folyamat pedig továbbra is megállíthatatlanul zajlik. A jelenlegi válságos gazdasági környezetben pedig a vállalatok ismét a digitalizációban kereshetik a „megváltást”: a hatékonyságnövelés és a költségek racionalizálásának eszközét. A cégek átfogó digitalizációjához – első lépésben legalább a papírmentességhez – viszont a munkavállalók digitális felkészültségének, tudatosságának növelésén át vezet az út. Számításaink szerint egy vállalat átlagosan 80%-kal tudja csökkenteni HR adminisztrációs kiadásait a megfelelő digitális megoldásokkal – húzta alá Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a Vezérigazgató Találkozón.
digitalizáció és bérszámfejtés? nem ördögtől való!
A bérszámfejtés havonta ismétlődő feladata terén is fontos a digitalizáció, mely csökkenti a hibákat, könnyebben garantálható a mindenkori jogszabályi megfelelés és a pontos időzítés. Az elvárások a kisebb és nagyobb cégeknél is nőnek, egy külső bérszámfejtés lökést adhat a technológiai előrelépésnek, vagy megoldhatja távolról a TB kifizetőhelyi feladatokat. A kiszervezett bérszámfejtés terén is a papírmentességre törekszünk, minden fél számára érték és idő, hogy személyes érintkezés nélkül fel tudjuk dolgozni a kapott adatokat, és a lehető legkisebb hibaszázalékkal alakítjuk ezeket „eredménnyé”. Ma már van lehetőség arra, hogy digitális mederben tartsuk a bérszámfejtéshez szükséges adatáramlást, ha kell adatokat importálunk, online időadat nyilvántartóval dolgozunk, vagy vezetünk be a partnereinknél. A manuális adatfeldolgozás minimalizálása mellett ugyanakkor az emberi tényező szerepe továbbra is megmarad, elsősorban az ellenőrzésben. Akármilyen megoldást is alkalmazunk, teljes mértékben nem lehet robotizálni a bérszámfejtési folyamatot, a jó digitális eszközök és a humán ellenőrzés kettőse együtt hoz hatékony megoldást, minimális hibaszázalékot.
költség vagy befektetés a vállalati HR?
’Nekem ez nehezen megfogható’ vagy ’Túlságosan puha téma, nem szívesen foglalkozom vele’ vagy ’A HR kérdéseket majd később vesszük elő, nézzük most az üzleti prioritásokat’ – ilyen és ehhez hasonló érveléssel találkoztam, nem egy menedzsment megbeszélésen. Ezek történetesen azok a vezetői egyeztetések voltak, ahová azért gyűltünk össze, mert bár a vállalat jelentős növekedési sikerpályára állt, ezzel párhuzamosan a korábban elkötelezetten teljesítő kollégáktól, több és több új elvárás, addig nem látott igény vagy éppen fájó csalódottság került kifejezésre a céget vezető menedzsment irányába. A családias és törődő, légkör, az emberséges és támogató, biztos munkahely ténye egyszerre már nem volt ’elég’, nem működött többé. A vezetők eszköztelennek érezték magukat, és az lett a megélésük, hogy erősen csökken a hatékonyságuk, az aktív munkaidejük nagy része jellemzően a személyes problémák orvosolásában merül ki. Mit tesz ilyenkor egy felelős vállalatvezető? HR tanácsadót keres, hogy külső erőforrást hívjon be a helyzet mielőbbi megoldására. De vajon milyen specifikumok szerint dönthető el, hogy valóban ez a legjobb, a leginkább helyes döntés és stratégia az anomáliákra?
a bizalom forintosítható – Lévai Bálint (BioTechUSA)
A BioTechUSA második generációs vezetője, Lévai Bálint sok változást hozott a szervezetben: logó- és arculatcserét, új vállalatirányítási rendszert, új csomagolóanyagot és új vállalati kultúrát, ezért új szakemberekre is szükség lett. Az organikus fejlődés során próbálták megtalálni azokat a HR vezetőket, akik a tulajdonosok által megálmodott üzeneteket át tudják adni a dolgozóknak, ugyanakkor a saját ízlésüknek megfelelően vezetik a csapatukat. Erre épül a vállalati kultúrájuk.
az új kerékvágás – Nagy Józsa Dorka (Y2Y Hungary Kft.)
Nagy Józsa Dorka, vezető, szervezet- és folyamatfejlesztő szakembereként úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzet rosszabb, mint a 2008-as válság, hiszen 2020 óta folyamatosan krízishelyzetben navigálunk. A GDP visszaesés hasonlóan súlyos, mint az 1930-32-es és az 1945-46-os válságok idején. A mostani egy szinkronizált válság: minden országot és minden iparágat érint.
megbolydult a kékgalléros munkaerőpiac
Jelentősen megugrottak a bérek, újra a járvány előtti szinten az elvándorlás, miközben egyre irreálisabb igények jelentek meg a jelentkezők körében. Mindez komoly kihívás elé állítja a munkáltatókat, ha meg akarják szerezni és tartani a munkatársakat.
hatékony kontrollrendszerek „a kicsiknek és a nagyoknak”
A professzionális vállalatépítés egyik célja a cégek átállítása olyan, önjáró működésre, amelyben a tulajdonos energiáit vállalkozása stratégiájára és fejlesztésére irányíthatja át. Ám a korábbi kontrollrutin átalakításáról nem könnyű dönteni.
10 legsúlyosabb hiba a toborzásban
Hogyan toborozzunk hatékonyan? Illetve mik azok az égbekiáltó hibák, melyeket tudatosan kerüljünk a folyamat során? Nézzük tehát a 10 legnagyobb hibát, amit a munkaerő keresésben elkövethetünk!
meddig juthat el cégtulajdonosként kézi vezérléssel?
Számos növekedési úton levő középvállalat tulajdonosa jut el arra a pontra, amikor vállalkozásában rejlő potenciál túlszárnyalja azt a méretet, amelyet egyedül hatékonyan tud irányítani. Ilyenkor jön el az a döntési pont, amelyben mérlegelni kell, hogy 14-16 órás munkanapokat teljesítve próbálja fenntartani cége sikerét, vagy egy menedzsment csapat létrehozásával szintet ugrik.
vajon jó motivációs eszköz az év végi bónusz?
A kötelezően elvárt pénzektől az inspiráló teljesítményértékelésig – Vajon jó motivációs eszköz az év végi bónusz? Az év végéhez közeledve számoljuk a napokat, a perceket és persze a forintokat. A KKV szektorban is mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról felmerül a kérdés, lesz-e pulykapénz decemberben?
célra tarts!
„Sokan a célok meghatározását tartják a vezető legfontosabb feladatának. Dunát lehet rekeszteni a szakkönyvekből és szakmai cikkekből, amelyek a célmeghatározás jelentőségét és legfőbb technikáit elemzik, illetve mutatják be. Konferenciaelőadások tömkelege taglalja ugyanezt a kérdést: hogyan körvonalazzuk és később definiáljuk a vállalat elérendő céljait.” – ismerje meg Fazekas Zsolt, a Vöröskő Kft. (Euronics) tulajdonosának gyakorlati tapasztalatait!
aki nem delegál, pénzt veszít
A hatáskörök egy kézben tartása annak ellenére gyakori cégvezetői hiba, hogy egyenes következménye a nem realizált bevétel. Miért elterjedt mégis a feladatkörök indokolatlan és túlzott megőrzésének kártékony gyakorlata?
„Kifizeti a szerencsétlen cégvezető a valag pénzt a bullshitért” – interjú Nemes Orsolya generációkutatóval
Nemes Orsolya szerint a generációkat nem a múlt, hanem a jövő, nem a konfliktust kiváltó sztereotípiák, hanem az együttműködés lehetőségei alapján érdemes kutatnunk. A generációkutatóval a generációmenedzsment bizniszéről és a covid-generációról beszélgettünk, és arról, hogy miért nem érdemes címkézni az embereket és hogy mi kell valójában „a mai fiataloknak”. Interjú.
a menedzsmentdeficit
A legtöbb tulajdonos a tizenöt-húsz, illetve a százfős alkalmazotti létszámküszöb környékén ismeri fel, hogy megnövekedett üzlete irányításához személyes kapacitásai már nem elengendők. A munkanapokból elfogynak az órák, a cégvezető energiája szétaprózódik, a vállalat egy helyben toporog. Sokan úgy hiszik, hogy egyetlen részlegvezető felvétele minden bajukat megoldja. Ez hatalmas tévedés. Tízből nyolc esetben az új menedzserek integrációja kudarccal végződik…